Az Európai Bizottság friss elemzése szerint a Covid-19 járvány és az orosz–ukrán háború által kiváltott válsághelyzetek idején a vállalati nyereségek átmenetileg jelentősen hozzájárultak az inflációhoz, különösen 2021-ben. Ugyanakkor a kutatás megállapította, hogy a nyereségnövekedés mögött nem árrés-emelések vagy piaci visszaélések, hanem termelékenységjavulás, beruházások és innováció álltak. Az infláció fő mozgatórugói továbbra is globális tényezők, mint az energiaválság és az ellátási láncok akadozása voltak. A „greedflation” fogalma így árnyaltabb megítélést igényel: a vállalatok nem torzították szándékosan a piacot, hanem válságreakcióként alkalmazkodtak a körülményekhez. A tanulmány készítői szerint a gazdaságpolitikai fókusznak nem profitellenes retorikára, hanem versenypolitikára, beruházásösztönzésre és hatékonyságjavításra kell épülnie.
Az amerikai Federal Reserve függetlenségének kérdése ismét reflektorfénybe került. Május végén Jerome Powell Fed-elnök a Fehér Házban találkozott Donald Trumppal, hogy „megvitassák a gazdasági fejleményeket”, ahogyan a Fed fogalmazott pőrén a találkozót követően kiadott közleményében. A piaci szereplők azonban kíváncsiak, mi történt a találkozón.
A befektetői portfóliók két fő eszközosztályának, a részvényeknek és a kötvényeknek a hozama élesen elvált egymástól az elmúlt öt évben. A drámai teljesítménykülönbség pedig egyre jobban átitatja a befektetői hangulatot. A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményekre, ám nagyon is jelen vannak az aktuális befektetői döntésekben. Éppen ezért nehéz olyan befektetőket találni, akik szeretnék most a hosszúkötvényeket.
Növekedett Kínában májusban a hitelállomány, de ezt elsősorban az állami szereplők kötvénykibocsátásai okozták, a lakossági hitelfelvétel továbbra is gyenge maradt - tudósított a Bloomberg.
Úgy tűnik, megszületett a nagy kínai-amerikai kereskedelmi megállapodás, amely évekre meghatározhatja a két ország gazdasági kapcsolatait, miközben fontos üzeneteket hordoz azon országok számára is, akik most kényszerülnek megállapodni a világ legnagyobb gazdaságával. Megnézzük a várható makrogazdasági és piaci hatásokat is, de ami talán még ennél is érdekesebb, hogy találtunk néhány rejtett üzenetet a sorok között, amire érdemes lesz figyelni a jövőben.
Az elmúlt napokban többhavi csúcsra erősödött a forint, szerdán pedig a lélektanilag fontos 400-as szintet is átvitte az euróval szemben.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tavaszi ülései általában békés, felejthető eseményeknek számítanak. Idén azonban nem ez történt. Több központi bankár zsigeri rettegéssel tért haza. Mi ennek az oka? Megkísértette őket a GENIUS Act szelleme. Arról a stablecoinokról szóló törvényjavaslatról van szó, amelyet az amerikai kongresszus fogadhat el Donald Trump március 6-i, a stratégiai kriptodeviza-tartalékot létrehozó rendelete után.
Az önálló monetáris politikával könnyebben megvalósítható a tartósan alacsony infláció, mint az eurózónában – mondta egy szerdai prágai eseményen Ales Michl a Bloomberg tudósítása szerint. A cseh jegybank elnöke az erős nemzeti deviza nagyban hozzájárul az infláció kordában tartásához.
A hétfői illikvid kereskedésben két hónapja nem látott szintre erősödött a forint az euróval szemben, így hosszú hetek után kitört a 402-404-es szűk sávból. A következő napok fő kérdése az lesz, hogy a „normális” menetben képes lesz-e megtartani erejét a magyar deviza, esetleg még tovább tud kapaszkodni és támadni a 400-as lélektani szintet.
A múlt héten az EKB nyolcadik alkalommal csökkentette az alapkamatot és az elemzők egy része már a kamatcsökkentési ciklus szüneteltetésére számít. Francois Villeroy, az EKB Kormányzótanácsának tagja viszont kiemeli, hogy hatalmas a bizonytalanság és ilyen helyzetben indokolt a rugalmasság és az, hogy a jegybank gyorsan tudjon reagálni a változó körülményekre.
A banki tartalékokra fizetett kamat eltörlésének ötlete komoly következményekkel járhat az amerikai bankszektor, a pénzpiacok és a monetáris politika szempontjából – figyelmeztet a JPMorgan. Ted Cruz szenátor a múlt héten vetette fel a radikális költségcsökkentési javaslatot, amely a Federal Reserve egyik kulcsfontosságú eszközét érintené.
Az áprilisi 4,2% után májusban stagnálhatott az infláció Magyarországon, kérdés, hogy a kormány által bevezetett újabb árrésstopok milyen hatással voltak a háztartási cikkek áraira – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Abban elég nagy egyetértés van, hogy az árkorlátozó intézkedéseket csak a 2026-os parlamenti választások után szünteti majd meg a kormányzat, így egyelőre lefojthatják az áremelkedési ütemet.
Bő három hete nincs olyan nap, amikor a forint-euró árfolyam a 402-404-es sávon kívül nyitná vagy zárná a napot. A vámháborús fesztültségekhez hozzászokó befektetőket a magas kamat is nyugtatja, ezért a forintárfolyam volatilitása látványosan visszaesett. Nap közben a dollár erősödött az euróval és a forinttal szemben is.
Az indiai jegybank a vártnál nagyobb mértékben, 50 bázisponttal csökkentette irányadó kamatlábát, miközben a mérsékelt infláció lehetőséget adott az amúgy is erőteljes gazdasági növekedés további támogatására.
Az Európai Központi Bank zsinórban nyolcadik alkalommal is kamatot vágott, csütörtökön 25 bázisponttal 2 százalékra csökkentette az irányadó rátát. Azonban a főkérdés az, hogy meddig folytatódhat még a lazítás a vámháborús kihívások és a lassú euróövezeti felpattanás mellett. Christine Lagarde, az EKB elnöke elmondta, hogy jövőre a célszint alá lassulhat az infláció a friss előrejelzéseik szerint. Számos kockázatot látják, amelyek a növekedést fenyegetik, de az euróövezet gazdasága az első negyedévben felülteljesített, ellenállóbb, mint várták. A kereskedelmi konfliktusok kedvezőtlenül hathatnak a növekedésre, azonban az EKB kényelmes helyzetben van, hogy a monetáris oldalról reagáljon a gazdasági folyamatokra.
Jövőre Bulgáriában is jöhet az euró, január 1-től az ország huszonegyedikként csatlakozhat az euróövezethez. A bolgárok a korábbi években már többször közel álltak az euró bevezetéséhez, de a finisben eddig mindig hibádzott valami. A 2022-es kritériumvizsgálat ebből a szempontból különösen érdekes volt, végül 2023 januárjában Horvátország egyedül csatlakozott, ahogyan arról akkor írtunk is. A bolgár euró kacskaringós bevezetése több tanulsággal szolgál a még az előszobában várakozó gazdaságok számára is.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Elismerték azt, amit régóta tagadnak.
37 500 forintot jelent egy munkavállalóra nézve idén.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
Eljött a kicsik ideje.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
